Kőfejtő
Egyéb szolgáltatás, program
Fertőrákos, Fő utca 1.
Telefon: +36 20 249 0989
Fax: 0036 99 355 348
Koordináták: Lat:47.69312564683551 Lng:16.776809692382812
www.kofejto.hu/kapcsolat.html
A kÅ‘fejtÅ‘ anyagát adó lajtamészkÅ‘ keletkezése 10-12 millió évre vezethetÅ‘ vissza. Ebben az idÅ‘ben a környéket a Pannon-beltenger borÃtotta. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet. A leggyakoribb vezérkövület alkotók a mohaállatok, a vastaghéjú osztrigák, a fésűskagylók, a tüskésbÅ‘rűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként emlÃthetjük a lajtamészkÅ‘ben elÅ‘forduló cápafogakat. A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetÅ‘k a megkövesült állat- és növénymaradványok. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem él a mai tengerekben.
Könnyen fejthetÅ‘, jól alakÃtható és az idÅ‘járás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. 1208 körül szerzetesek vitték a mészkövet a lébényi templom épÃtéséhez. A nagy kÅ‘fejtÅ‘rÅ‘l 1587-ben Draskovich bÃboros urbáriuma szól. Rákoson nem csak ez az egy kÅ‘fejtÅ‘ működött. Az emberek saját szükségleteikre ott fejtettek követ, ahol az a legcélszerűbbnek látszott. A macskakÅ‘i erdÅ‘ben is találunk két, már régen elhagyott kÅ‘fejtÅ‘t, és még sokat a patak mentén. A 10- 20 méteres függÅ‘leges falak alján befelé vágott járatokat láthatunk, amelyek kovácsnak, lakatosnak, kÅ‘fejtÅ‘nek szolgáltak hajlékul.A helybéli mészkÅ‘bÅ‘l készültek a fertÅ‘rákosi kÅ‘emlékek, a sÃrkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.
A kÅ‘fejtÅ‘ mélyébÅ‘l alagúton keresztül jutunk a szabadba. CsigalépcsÅ‘n felkapaszkodva érünk a tetÅ‘re. LenyűgözÅ‘ kilátás nyÃlik innen a FertÅ‘ tó hatalmas vÃztükrére és a smaragdzöld nádasra.A kÅ‘fejtÅ‘nek mintegy 5 hektáros felszÃnét sziklafüves és száraz kaszálórét borÃtja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt Å‘riz.A FertÅ‘rákosi KÅ‘fejtÅ‘ sok állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyÃk.
A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal. Éjszakai ragadozója a macskabagoly.A kÅ‘fejtÅ‘ növény- és állatvilágának védelmére hÃvta fel a figyelmet 1931-ben Varga Lajos soproni tanár a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánÃtotta a FertÅ‘rákosi KÅ‘fejtÅ‘t.2001 óta az UNESCO Világörökség része.A Kövi Benge Tanösvény a kÅ‘fejtÅ‘ szabadtéri múzeuma. Célja a geológiai, zoológiai és botanikai értékek bemutatása. A 300 méter hosszú tanösvényen táblarendszer segÃti a természeti értékek megismerését.
Â
|