Időjárás

Hó péntek 2018.12.15. 0 °C (-2 °C)
Enyhe havazás szombat 2018.12.16. 0 °C (-3 °C)
Többnyire napos vasárnap 2018.12.17. 0 °C (-4 °C)

Táblázott túrák

Túrafüzet

Fertőpart programok

Naturama partnerek

Partnereink

Vendégváró
Fertőpart
Új Széchenyi Terv

Hírlevél

Kőfejtő

Egyéb szolgáltatás, program

Fertőrákos, Fő utca 1.

Telefon: +36 20 249 0989

Fax: 0036 99 355 348

Koordináták: Lat:47.69312564683551 Lng:16.776809692382812

www.kofejto.hu/kapcsolat.html

A kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet.
A leggyakoribb vezérkövület alkotók a mohaállatok, a vastaghéjú osztrigák, a fésűskagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat. A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem él a mai tengerekben.


Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. 1208 körül szerzetesek vitték a mészkövet a lébényi templom építéséhez.
A nagy kőfejtőről 1587-ben Draskovich bíboros urbáriuma szól. Rákoson nem csak ez az egy kőfejtő működött. Az emberek saját szükségleteikre ott fejtettek követ, ahol az a legcélszerűbbnek látszott. A macskakői erdőben is találunk két, már régen elhagyott kőfejtőt, és még sokat a patak mentén. A 10- 20 méteres függőleges falak alján befelé vágott járatokat láthatunk, amelyek kovácsnak, lakatosnak, kőfejtőnek szolgáltak hajlékul.A helybéli mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.


A kőfejtő mélyéből alagúton keresztül jutunk a szabadba. Csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílik innen a Fertő tó hatalmas víztükrére és a smaragdzöld nádasra.A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínét sziklafüves és száraz kaszálórét borítja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt őriz.A Fertőrákosi Kőfejtő sok állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík.

A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal. Éjszakai ragadozója a macskabagoly.A kőfejtő növény- és állatvilágának védelmére hívta fel a figyelmet 1931-ben Varga Lajos soproni tanár a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánította a Fertőrákosi Kőfejtőt.2001 óta az UNESCO Világörökség része.A Kövi Benge Tanösvény a kőfejtő szabadtéri múzeuma. Célja a geológiai, zoológiai és botanikai értékek bemutatása. A 300 méter hosszú tanösvényen táblarendszer segíti a természeti értékek megismerését.

 

Kapcsolódó képek

© 2018 | Alpokalja Fertő-táj | Minden jog fenntartva
Feki Webstudio @ 2012 - honlap, weblap, kereső-optimalizálás